Ezt az utazást mindenki nagyon várta, nem csak azért, mert remeknek ígérkeztek a programok, hanem azért is, mert végre újra láthattuk egymást és a tanárainkat. Mind izgatottak voltunk, hiszen sokan nem jártak még Erdélyben, de úgy gondolom senki sem volt csalódott a végén.
Az első napunk szinte utazással telt el, csak Kolozsváron és a Király-hágónál álltunk meg hosszabb időre. A második napon teljesen magával ragadott minket Székelyföld varázsa. Bejártuk a Szovátán található tavak környékét, a parajdi sóbányát és Székelyfürdő csodás székely-kapuit is megcsodálhattuk.
Az ezt követő napokban jobbnál-jobb programok vártak ránk. Megmásztuk a Madarasi-Hargitát, ami igaz, hogy kicsit nehézkesen ment, de amikor felértünk tudtuk, hogy minden felfelé vezető lépés megérte. Az másoktól származó emlékek, gondolatok jó hangulattal töltöttek el minket, jó volt látni, hogy mennyi embernek számít a hazája.
A negyedik napon a Gyilkos-tónál és a Békás-szorosnál jártunk. Lenyűgöző látvány volt, nem tudtunk betelni a minket körülvevő tájjal. Délután Csíkszeredát és Csíksomlyót is megnéztük, idegenvezetőnk rengeteg érdekes információt mondott a városokról. A következő napon Segesvárra mentünk. Nagyon érdekes volt, hiszen szinte már hozzászoktunk a népies vidékekhez, itt pedig, mintha egy másik világba csöppentünk volna. Minden sokkal modernebb volt és magyarokkal se nagyon találkoztunk. Este új szállást kaptunk, ami mindenkinek nagyon tetszett. Kis pajtaszerű házakban aludtunk, amelyek nagyon hangulatosak voltak, ráadásul a vacsora is roppant finom volt.
Végül elérkezett az utolsó nap. A hosszas utazás mellett tettünk egy kitérőt Vajdahunyad váránál. Kifejezetten érdekes volt, mert idegenvezetőnk minden helységről mondott plusz információkat és így jobban el tudtuk képzelni, hogy milyen is volt itt az élet.
Ez a hat nap, mindenki számára nagy élmény volt. Gyönyörű helyeken jártunk, közelebbről megismerhettük a hagyományokat és sok újdonságot tanulhattunk. Az osztály kicsit összerázódott az év kezdés előtt, és az is jó volt, hogy új csoportvezetőnket is megismerhettük kicsit közelebbről. Remek hangulatban teltek a napok, sokat játszottunk, beszélgettünk és sétáltunk az elképesztő helyiségekben. Úgy gondolom, mindenki nevében mondhatom, hogy ez volt az egyik legjobb közös utunk és nagyon hálásak vagyunk, hogy részt vehettünk rajta.
Ficsor Erzsébet Enikő