Idén augusztusban a mi osztályunk is részt vett az AJTP-s 10. szokásos erdélyi kirándulásán, melynek célja, hogy megismerjük az erdélyi magyarok életét.
21-én hajnalban kezdtük meg utunkat. Kisebb-nagyobb megállókkal enyhítettünk a hosszú távon. Pihenőink egyike a Király-hágón volt, ahol a kilátásban gyönyörködhetünk. A szállásunkra csak este érkeztünk meg, a korondi Evelin Panzióba.
Másnap reggeli után indultunk, hogy megkezdjük a hét legmozgalmasabb napját. Úti célunk a Madarasi-Hargita vonulatai közé vezetett. A hegyre traktorral érkeztünk ahol megkezdtük a túránk gyalogos szakaszát. A terveink kissé félre siklottak, amikor a kopjafák felé tervezett útvonal helyett egy másikra tévedtünk és az erdőben folytattuk az utunkat. Miután kiderült a baki, visszafordultunk az eredeti célunk felé. A kaland után visszatértünk Korondra és a csapat szabad kezet kapott a nap további részében.
A harmadik napon volt a legtöbb úticélunk. Elsőként a parajdi sóbányát látogattuk meg, ami sok szórakozási lehetőséget kínált. Ezt követően körbejártuk Szováta települését ahol csatlakozott hozzánk az idegenvezetőnk. A program a Medve-tó körüli sétával folytatódott, majd egy hosszabb pihenő után tovább indultunk Farkaslakára a Tamási Áron emlékműhöz. Végül pedig a lebontástól megmentett székelykapukon keresztül Orbán Balázs sírjához látogattunk.
Következő napunk egyből a természeti kincsek felkeresésével kezdődött. Átsétáltunk a Békás-szoroson, majd a Gyilkos-tóhoz látogattunk. Ezek után még két települést látogattunk meg. Csíksomlyót, majd Csíkszeredát, ahol egy híres templomba nyerhettünk betekintést.
Ötödik napon a csomagjainkkal együtt indultunk útnak. Kezdésképp az UNESCO világörökségébe tartozó erődtemplomot látogattuk meg Székelyderzsen, majd Fehéregyházán a Petőfi múzeumot jártuk körbe. Itt a tárlatvezető mesélt nekünk a híres költő életének kevésbé ismert részeiről és a múzeum történetéről. Információ dús napunkat Torockón fejeztük be, ahol elfoglaltuk az utolsó szállásunkat.
Az utolsó nap nagy részét a hazaút töltötte ki. Mielőtt haza tértünk volna ellátogattunk Vajdahunyad várához, majd utolsó helyszínként megálltunk Aradon a vértanúk emlékművénél, ahol egy koszorúval róttuk le a tiszteletünket. Az út hátralévő része nyugalmasan telt és mindenki élményekkel gazdagon térhetett haza.