Január 29-én reggel 6 órakor indultunk Fai della Paganellába egy nagy turistabusszal, Reőthy Ferenc, Dr. Giber Vilmos igazgatókkal, Hódics Zoltán és Horváth Tibor tanár úrral és csoportvezetőnkkel, Marcsi nénivel. Először a Táncsicshoz mentünk bepakolni a síléceket, síbotokat és sícipőket. Az út nagyon hosszúnak bizonyult, ezért útközben mindenki beszélgetett, zenét hallgatott vagy éppen vicceket és érdekes történeteket meséltek egymásnak.

Este fél hétkor megérkeztünk a szállásra. A Fai Hotelbe, amely egy 3 csillagos szálloda, 3 emelettel és 3-4 fős szobákkal. Egy kedves olasz hölgy fogadott minket, akinek mindig nagyon jó kedve volt. Én olaszul be is mutatkoztam a hölgynek és többször is fordítottam neki, ugyanis nem beszélt jól se angolul, se németül.

Mindenki elfoglalta helyét a saját szobájában, a mi csoportunk az első és a második emeleten lakott. Este 19,30-kor 3 fogásos vacsorát kaptunk, valamint átvettük a síbérleteket is. Izgatottak voltunk, hogy mi vár ránk másnap.

Hétfőn 8 órakor svédasztalos reggelit ettünk, majd felöltöztünk és a 10 órakor induló helyi SI járattal mentünk ki a sípályára. A sífelvonó csodásnak bizonyult mindenki számára ugyanis több mint 1500 méteres magasságba vitt fel minket, csodálatos látvánnyal a magasban.

Első napon 2 csoportra oszlottunk. Megtanultuk, hogy hogyan kell felcsatolni valamint hóekével fékezni. Eszter már többször síelt Ausztriában, így ezeket már tudta és többször is lecsúszhatott a kék pályán. Délutánonként a 15 órakor induló busszal mentünk vissza a szállásra. Első napunk sikeresen záródott, ugyanis már majdnem mindenki le tudott síklani a zöld pályán.

Második napunkon bebiztosítottuk magunknak a zöld pályán való gyakorlással. majd több vállalkozó felmerészkedett a kékre.

A szállodában felfedeztünk egy társalgó szobát, amely nagyon hangulatos és délutánonként ott beszélgettünk, nasiztunk, activityztünk Marcsi nénivel, valamint többször sakkoztunk. Vacsora után a nevezetes sítábori játékot a gyilkosost játszottuk.

A következő napokban egyre jobb lett a hangulat és többen is bátran le mertek jönni a kék pályán, Eszter és pár osztálytársunk szerdán már a piros pályán száguldoztak végig. A sípályán volt egy Meriz nevezetű bár és a tetején egy DJ, akitől minden nap kérhettünk zenét. A pihenő időben táncoltunk a többi síelővel a Hütte előtt.

Sajnos pénteken nem tudtunk síelni, mert esett az eső, de így is elütöttük a napot, ugyanis beszélgettünk és a társalgóban nagyon jól éreztük magunkat. Délután elmentünk Marcsi nénivel egy páran meglátogatnia fai della paganellai templomot, felekerestük a szuvenír boltokat, bevásároltunk és sétáltunk a faluban.

A reggelik és a vacsorák nagyon finomak és hangulatosak voltak.

Péntek este szomorúan pakoltunk össze.

Szombat reggeli után, elköszöntünk a kedves fogadócsaládtól, majd 8 órakor elindultunk haza. Útközben megálltunk Szlovéniában fánkot venni, ami nagyon finom volt és 19 órakor megérkeztünk a kollégiumhoz.

Nagyon jó élményekkel és sítudással érkeztünk haza. Csodálatosan éreztük magunkat!

                                                                       Kanalas Dominik, Orbán Eszter