Ez a karácsonyunk rendhagyóbb volt az előző évek ünnepeihez képest. Nem csak a szombati tanítási nap miatt, hanem mert számunkra ez volt az utolsó. Pénteken tanítás után beültünk a moziba, ahogy megtekintettük a Wicked-et, ami igencsak megosztó véleményeket ébresztett a csapatban. Másnap, a rövidített óráink után mindenki az esti vacsorára fókuszált. Egy szorgos csapat már a kora délutáni órákban nekilátott az ebédlőbe levitt karácsonyfánk feldíszétésének, míg pár fő az asztalunk kidekorálásán szorgoskodott. Mi voltunk az osztályunk szorgos kis karácsonyi manói, hiába volt jópárunk 180 centi felett (bár legalább volt valaki, aki elérte a fa tetejét). Este mind összegyűltünk az étkezőben, hogy megtekintsük a karácsonyi műsort, ahol a narrátor szerepében Holczbauer Jázmin tündökölt. Nagyon színvonalas, szívet melengető műsor volt. Ezután elfogyasztottuk a már régóta várt ünnepi vacsoránkat.

Vasárnap délelőtt bevettük a korcsolyapályát. Minden AJTP-s diák a pályára lépett, minimum egy kép erejéig. A kevésbé bátrak a korlát túloldaláról figyelték a többieket, akik felszántották a jeget. Természetesen idén sem hagytuk magukra a kezdő korizókat; kéz a kézben tanítottuk meg a kicsiket a jégen való közlekedés fortéjaira. Esések persze idén is voltak, meg persze vonatozás és gyorsasági verseny, de szerencsére a balesetek száma maradt a nullán.

A közös ebéd után a társaságunk szétoszlott, mindenki hazament. Útravalóval persze senki sem maradt el; a közös ünneplés és együttlét szelleme rajtunk hagyta a keze nyomát :)

Bogdán Barbara

12.F