Csoport
2020-2025

Nehéz egy olyan programon részt venni, ami valaminek a lezárását jelenti. Az osztálytársunk szülei, a Mocz házaspár minden évben szeretettel fogadott minket otthonukba, ahogy egütt töltöttünk egy kellemes hétvégét, élvezve a természet és a család erejét.

A legelső programunk már a vadonban kezdődött; magaslesen vadkeresés. Már alkonyat volt, mikor a szerencsésebbek saját szemükkel láthattak őzeket és fiatal szarvasokat. De akiknek ez sem sikerült, azok sem tértek vissza csalódottan; az erdő nyugalma és légköre kikapcsolt minket a hétköznapok monotonitásából.

Reggeli után az átlag emberek házimunkával és pihenéssel töltik a napjukat. Mi is pihentünk, annyi különbséggel, hogy mi egy 12/70-es sörétes puskával az oldalunkon indítottuk a szombatot. Az Andris bácsi vezetésével mindegyikünk kipróbálhatta magát egy éles lövésgyakorlaton. Miután az utolsó lövés is eldördült, visszatértünk a házhoz, ahol a ház úra bemutatójából megismerhettük a ház titkait és történetét.

Mocz-tanya
Nem a méret számít

A körbevezetés után csapatokat alkottunk és különféle (tényleg) szórakoztató feladatokon mértük össze tudásunkat és képességeinket. A furfangos quiz-kérdések előtt még lebonyolítottunk egy országos, zárt pályás gokart mérkőzést, ami balesetmentesen, de cipőfűzőszaggatóan sikerült. Az ízlelésünket is próbára tehettük, majd miután összeszedtük a magyar nyelv szinte összes állatot tartalmazó szólását és közmondását, elvonultunk, hogy egy kis előadást állítsunk össze a kis közönségünknek. Az előadások végeztével egy megható ajándékozás következett, amit a Mocz házaspárnak szántunk. Könnyek között, mosolyogva adtuk át szerény meglepetésünket, ezzel is szimbolizálva a hálánkat az elmúlt évekért. Miután az összes könny felszáradt, kezdetét vette a záróbuli, ami a késő esti órákig tartott.

Mocz-tanya
Vigyázz! Kész! Rajt!
Mocz-tanya
Egy vadászház rejtelmei
Mocz-tanya
A megérdemelt buli

Keserédes érzés volt búcsút inteni Andris bácsinak és Erika néninek, akiknek annyi mindent köszönhetünk. Legyen az a nagyon finom ételek, egy kedves mosoly, egy odaadó ölelés vagy egy régóra kimondásra váró tanács. Számunkra ők voltak a odaadó, kedves család, legalábbis erre a hétvégére!                    

Mocz-tanya
A trófeák ámulatában

                                                                                        

Bogdán Barbara

   12,F   AJTP