Hét közben az Életvitel óránkon megbeszéltük, hogy pénteken tavaszi nagytakarítást tartunk. Mindenki leírta egy lapra, hogy milyen feladatokat vállal. Pénteken délután négy órától öt óráig kellett kitakarítani a szobáinkat. Az ablakot már harmadszorra álltam neki lemosni, mikor megjött Kovács István tanár úr és adott egy autó-ablakmosót, amivel már könnyen ment a dolog. Ezek után lemehettünk focizni. Játék közben a tanár úr eligazítást tartott, hogy milyen ruhában kell a színházba menni.

Szombaton Pestre mentünk, a Madách Színházba. Az út kb. három óráig tartott, de ez nem volt semmi a korábbi olaszországi oda –és visszaúthoz képest. Mikor megérkeztünk, először a Halászbástyát jártuk körbe, amiről gyönyörűen látszik Buda, a Duna és az odavezető út. A bástya megtekintése után elmentünk a Gastland Bistro Oktogon étterembe, ahol annyit ehettünk, amennyi csak belénk fért, majd teli hassal kellett elbattyogni a színházba. Maga az épület szép volt és az előadás is nagyon tetszett mindenkinek.

Vasárnap Szennába mentünk biciklivel. A beígért 10 km helyett 30-at kellett letekernünk, amiből kisebb „hisztit” csaptak az osztálytársak. Az úton páran rosszul is lettek. Mikor odaértünk, körbevezettek bennünket egy paraszttanyán. Ebédig a fiúk fociztak, a többiek jókedvűen beszélgettek. Az ebéd langalló volt tejföllel. Ebéd után még egy kicsit maradtunk, majd ismét útnak indultunk. Visszafelé már könnyebben vettük az akadályokat.

Mielőtt mindenki visszaért volna, Zoli ismét nagyot alakított: elesett a biciklivel és beverte a lábát. Ezek után már csak az elpakolás és a vacsoraosztás volt hátra. Miután letudtuk mindkettőt, már három óra is elmúlt. Ezzel véget ért a rendkívüli hétvége és elkezdődött egy átlagos vasárnap délután.

Kövesdi Bálint, Fazekas Kont, Nagy Krisztián