Egész nyáron várva-vártuk azt a napot, mikor végre megismerhettük leendő osztálytársainkat.

Mikor mindenki a kollégiumoz ért, felszálltunk a buszunkra és meg sem álltunk Zánkáig.

Miután megérkeztünk szállásunkra, kék pólóba bújt a társaság. Ebben néztük végig az ünnepélyes tábormegnyitót, mely után egy balatoni fürdővel frissítettük fel fáradt testeinket. Másnap reggel korán indultunk Tihanyba, ahol megismerhettük a város nevezetességeit. Ezek után hajóval tettük meg az utat vissza a szállásunkig. Harmadik nap a sportnap következett, melyen lelkesen vett részt az egész csapat. Tizenkilencedikén Szigligetre vitt utunk. A hosszú és forró séta megtörte ugyan a lelkesedésünket, de mikor felértünk a hegyre, a kilátás újra megtöltött mindenkit csodálattal és boldogsággal. Az utolsó előtti napon jött a rossz idő, így az egész napos strandolás sok mindenki bánatára elmaradt. Szerencsére így sem kellett a szobában ücsörögnünk, hisz összeült az udvaron a társaság, és mindenki mesélt magáról a többieknek egy keveset. Miután mindenki elmondta a monológját, egy tisztásra vittek bennünket tanáraink, ahol egy várméta keretei között mérhettük össze erőinket. Az utolsó napon korán kelt az osztály, hisz indultunk vissza Kaposvárra.

Mindenki élményekkel telt szívvel tért haza, és várta az évkezdést gondolván:
„Izgalmas és kemény öt év elé fogunk nézni!”

Nagy Fann