Augusztus 14-én reggel bizonytalan léptekkel és igen nehéz bőröndökkel közeledtünk a kollégium felé. Egy-két ismerős arc a felvételiről és máris bátrabbak voltunk. Mire buszunkkal a táborhoz értünk, már tetőfokára hágott a jókedv. A Zánkán töltött öt nap rettentő gyorsan eltelt. Egyik programról a másikra mentünk. Az ásványok világa sokunkat elvarázsolt, de a hátborzongató éjszakai akadályversenyen is nagyon jól szórakoztunk. Szerencsére jó időnk volt, így minden nap tudtunk fürdeni a Balatonban. Csapattá kovácsolódtunk a sárkányhajózáson, hiszen akkor tudtunk gyorsan haladni, ha mindannyian egyszerre húztuk a lapátokat. Felsorolni is nehéz, azt a rengeteg foglalkozást, amivel a szervezők készültek. Megmásztuk a kötélpályákat, nevettünk a cirkuszi bohóccal, csapatépítő játékokon bizonyítottuk rátermettségünket. Esténként önismereti foglalkozásokon játszottunk, ahol nyíltan beszélhettünk érzéseinkről, félelmeinkről.

Ez az egy hét nagy lendületet adott nekünk az iskola kezdéshez.