Ezen a hétvégén a kollégiumon belül voltak a programok. Már pénteken is egy igazán különleges napot élhettünk meg a 9.f AJTP-s csoportommal a Tematikus nyelvi hétvégénk kezdetén.

A délutánt egy meghitt, ráhangolódó beszélgetéssel indítottuk, majd közös pizzasütéssel folytattuk. A 11 kg szeretettel készített kovászos pizza tészta már otthon elkészült, itt pedig a gyerekek rakták rá a feltéteket. Jó volt látni, hogy mindenki kivette a részét – együtt dolgoztunk, nevettünk, zenét hallgattunk… és közben valami igazán értékes született: közösség.

Több mint 20 nagy pizzát készítettünk, és talán nem túlzás azt mondani, hogy mindegyikbe jutott egy kis öröm, figyelem és szeretet is. Fantasztikus érzés látni, ahogy ez a kis csapat napról napra egyre inkább összekovácsolódik. Büszke vagyok rájuk.

Az estét a húsvétra hangolódva az "Igazából mennyország" című filmmel zártuk az 1-es előadóban, babzsákokon fekve, együtt, csendben, elgondolkodva.

A szombati napunkat ismét a közös pizzasütés örömével indítottuk – hiszen maradt még tészta bőven az előző estéről. A gyerekek örömmel vetették bele magukat a munkába, és külön boldogság volt látni, hogy a fiúk is milyen lelkesedéssel segítettek a reggeli elkészítésében. Sütöttünk pizzakenyeret is, ami szintén nagy sikert aratott – végül minden morzsa elfogyott, ahogy az lenni szokott, ha szeretet is kerül az ételbe.

A közös reggeli után az angol nyelvé lett a főszerep. Nelli tanárnő és fia egy igazán különleges, interaktív, kreatív, mozgásos, drámás és zenés foglalkozással ajándékozták meg a gyerekeket. Jó volt látni a csillogó szemeket, az önfeledt nevetést és az aktív részvételt.

Egy kis pihenőt követően egy „Mesés” közösségépítő foglalkozáson folytattuk az Apró örömök témájában – csenddel, figyelemmel, egymásra hangolódva.

Az estét pedig felszabadult tánccal, zenével, nevetéssel zártuk… olyan pillanatokkal, amelyek sokáig velünk maradnak.

Külön ajándék volt számomra, hogy ezen a napon is mellettem volt „párom”, Krisztina, a gyerekek osztályfőnöke. Hálás vagyok ezekért a közös beszélgetésekért, az együtt gondolkodásért – és azért az örömért is, hogy együtt táncolhattunk „a mi gyerekeinkkel”.

A vasárnapot ismét közös reggelivel kezdtük – a gyerekek csodálatosan megterítettek, szinte mindenki hozzátette a maga kis részét. Jó látni ezt az összefogást, ezt a figyelmet egymás iránt.

Ezután a német nyelv került a középpontba. Hoffmann–Fekete Janka tanárnő vezetésével csoportokban dolgoztak a diákok, gyönyörű városplakátok születtek, és fantasztikus bemutatókat hallhattunk. Hálás szívvel köszönjük mindkét tanárnőnek ezt a sok élményt és tudást.

A hétvégénket az „Apró örömök” mesés, – közkívánatra dupla – relaxációjával zártuk. Meghitt, elcsendesedő, mégis feltöltő lezárása volt ez ennek a különleges együttlétnek.

Ez a hétvége ismét bebizonyította: a közösség nem csak együtt töltött idő, hanem egymás felé fordulás, figyelem, szeretet… és sok-sok közös élmény.

Hálás vagyok, hogy részese lehetek ennek.

Nagyon szeretem ezeket a gyerekeket. Igazi ajándék velük lenni, együtt megélni ezeket a pillanatokat.

Még most is a szívemben hordozom ennek a három napnak minden pillanatát…