A programhétvégén pénteken a szokásos bevásárlással, vacsorával, közös játékkal, beszélgetéssel indult, majd szombat reggel megérkezett értünk az autóbusz és elindultunk Budapestre. Jó kollégistához méltóan a korai kelés miatt a csoport minden tagja végigaludta az utat.

A Hungexpora érve kisebb csoportokra oszlottunk és mindenki bejárta a hatalmas csarnokot, ahol az ország legnagyobb szakkiállítása keretében - Educatio Oktatási Szakkiállítás – ismerkedhettünk a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, nyelviskolákkal, valamint vállalatokkal és munkaerőpiaci szereplőkkel.

Sokan céltudatosan, sokan kétségbeesetten próbáltak eligazodni a továbbtanulás és karrierépítés útvesztőiben – képletesen és fizikailag is, hiszen a rengeteg kiállítóstand valóságos labirintust alkotott a csarnokban. Nemcsak hasznos információkkal gazdagodtunk a képzésekről, felvételiről, ösztöndíjakról és gyakornoki lehetőségekről, de rengeteg ajándéktárgyat is bezsebelhettünk és legszerencsésebb társaink belépőjegyet nyertek a SopronFestre is.

A kiállításon eltöltött 3 óra végére zsongott a fejünk a rengeteg információtól, így jól esett a rövid szabadidő a következő programig.

Délután a Terror Háza Múzeumát látogattuk meg, ahol szembe találtuk magunkat a XX. századi magyar történelem elborzasztó történéseivel. A kiállítás a kommunista és fasiszta rezsimek áldozatainak állít emléket. A téma és magának az épületnek a bejárása is rányomta bélyegét a csoport hangulatára, főként, mivel a kiállítás az épület pincéjében, a politikai foglyok celláival és kínzási eszközeikkel zárul.

A vasárnap már vidámabb hangulatban telt: a finom reggeli után a Paracity szabadulószobában küzdöttünk a feladatokkal és szerencsére mindenkinek sikerült kiszabadulnia, így belefért még egy séta a városban, majd egy ebéd a Kapos Hotelben.

Ez a programhétvége a jövőbe (továbbtanulás) is és a múltba (történelem) is elvitt minket.