Ma egy igazán különleges napot tölthettünk Várdán.
Elsőként Szász Endre Kastélymúzeumban jártunk, amely a világhírű festő- és grafikusművész, Szász Endre életének és munkásságának egyik legfontosabb emlékhelye. A kastély nem csupán egy múzeum, hanem egyben a művész szellemi otthona is, ahol életének utolsó éveit töltötte.
Szász Endre 1991-ben költözött feleségével, Szászné Hajdú Katalinnal Várdára. Itt, a település főutcáján álló kúriát – amelyet korábban a helyiek csak „kastélynak” neveztek – saját ízlése szerint újította fel. A ház falai között nem csupán lakott és dolgozott, hanem egy különleges atmoszférájú művészeti központot hozott létre. Az épület belső tereiben ma is érződik az a gazdag vizuális világ, amely Szász művészetét jellemezte: a falakon saját festményei, a szobákban antik bútorok, porcelánok, egyedi berendezési tárgyak kaptak helyet.
A kastélyban működő Szász Endre Emlékház és Kastélymúzeum ma a művész életművének egyik legfontosabb őrzője. A látogatók megismerhetik itt festményeit, grafikáit, könyvillusztrációit, valamint iparművészeti alkotásait is. Különösen figyelemre méltó, hogy a műtermét eredeti állapotában őrizték meg: a festőállvány, a színek, az ecsetek és a félig kész vásznak mind azt az érzést keltik, mintha a művész bármelyik pillanatban visszatérhetne.
Szász Endre életművében a fantázia, a szimbolizmus és a misztikum sajátos keveréke jelenik meg. A várdai kastély ennek méltó tükre: a hely szelleme egyszerre elegáns, álomszerű és bensőséges. Az épület és a benne található műtárgyak nem csupán egy nagy művész örökségét őrzik, hanem azt az üzenetet is, hogy a művészet a mindennapok része lehet – akár egy kis somogyi faluban is.
A kastély ma is élő kulturális helyszín: Szász Endre özvegye vezeti a látogatókat, akik személyes történeteken keresztül ismerhetik meg a művész életét és gondolkodásmódját. A látogatás különleges élmény, mert a művészet itt nem távolságtartó múzeumi tárgy, hanem személyes találkozás egy alkotó ember lelkével. Olyan hely, ahol a múlt és a művészet összefonódik, és ahol Szász Endre alkotói világa tovább él – csendben, méltósággal, Várda szívében.
Ezután átsétáltunk és megtekintettük a Gereben-kiállítást, amely Somogy megyei Várda község egyik különleges kulturális kincse, amely nem csupán egy kiállítótér, hanem egy élő, folyamatosan bővülő művészeti központ. A galériát Tóth György hozta létre, aki szenvedélyes gyűjtője és újra értelmezője a régi, használaton kívüli paraszti eszközöknek. Munkásságában a múlt tárgyai új életre kelnek: a hétköznapi munkaeszközökből – például kapákból, kaszákból, gerebenekből – egyedi, gondolatébresztő műalkotások születnek.
A galéria kiállításai egyszerre tisztelegnek a hagyományos vidéki életforma előtt és nyújtanak kortárs művészeti élményt. A kiállított több száz tárgy nemcsak esztétikai értékkel bír, hanem erős érzelmi és szimbolikus üzenetet is hordoz. A látogatók számára különleges élményt jelent, hogy a régi idők tárgyai modern szemléletben, új funkciót kapva jelennek meg.
Várda így nemcsak egy kis somogyi település, hanem egy fontos kulturális központ is, amely méltán érdemel figyelmet mind a helyiek, mind az idelátogatók részéről.
A nap zárásaként a Faluházba megtekintettünk egy lenyűgöző origami-kiállítást. Aprólékosan hajtogatott figurák, színes kompozíciók és hihetetlen türelemről tanúskodó alkotások fogadtak bennünket — igazi csendes csoda volt látni, mi minden születhet egyetlen papírlapból.
A program során nemcsak értékes művészeti élményekkel gazdagodtunk, hanem betekintést nyerhettünk a helyi kulturális élet sokszínűségébe is. Köszönjük a vendéglátók kedvességét és azt a figyelmet, amellyel fogadtak bennünket!
